FITA szabálykönyv

4. Rész – Terepíjászat

(Magyar Verzió)

Ez a kiadás tartalmazza a 2007. július 6-án a Kongresszus által jóváhagyott összes
szabályt és szabályrendeletet és a 2008 ápr. 1-jével hatályba lépő rendeleteket. Ez után az időpont után születhettek még szabályrendeletek és értelmezések, valamint kiegészítések a szabályrendeletekhez,
melyek érinthetik a szabálykönyvnek ezt a kiadását. Kérjük, hogy keressék fel a FITA
honlapját (www.archery.org), ahol fel van sorolva az összes új szabályrendelet és
szabályrendelet módosítás valamint értelmezés, mely érvényben lehet.
Ez a változat felülírja az összes előző verziót.

9. FEJEZET - TEREPÍJÁSZ FORDULÓK

(A FITA terepjíjász bajnokságok rendezésére vonatkozó részletek a FITA terepíjász versenyek Rendezői Kézikönyvében találhatók).

9.1 AZ ÍJÁSZPÁLYA ELRENDEZÉSE

9.1.1 A pályát úgy kell kialakítani, hogy a lőállásokat, valamint a céltáblákat különösebb nehézség, veszély, vagy időpazarlás nélkül meg lehessen közelíteni. A versenypályát lehetőleg kis területen kell elhelyezni.

9.1.1.1 A pálya középpontja és a céltáblák közötti távolság maximum 1 km, vagy 15 perc normál járásnyi távolságra legyen (a csoportok kivitelénél, vagy a tartalék alkatrészek
szállításánál.)

9.1.1.2 A pálya építőinek biztonságos útvonalakat kell kijelölniük a bírók és az orvosi személyzet számára, valamint lehetővé kell tenniük a felszerelés szállítását a pálya (pályák) körül, mialatt
a lövés zajlik.

9.1.1.3 A pálya (pályák) tengerszint feletti magassága nem haladhatja meg az 1800 m-t és a pálya legmagasabb és
legalacsonyabb pontja közötti maximális különbség nem lehet több 100 m-nél.

9.1.1.4 A céltáblákat a 4.5.3 pontban leírt módon céltáblákat úgy kell elhelyezni, hogy lehetővé váljon a maximális változatosság és a terep legjobb kihasználása. A döntőkben minden célnál két (2) vesszőfogót kell kihelyezni egymás mellé amelyekre 60- vagy 80 cm-es lőlap kerül. A versenyzők a 9.5.1.3 .pontban
leírt forgás szerint lőnek.

9.1.1.5 A céltábláknál minden kategória részére egy-egy jelzőkarót vagy jelzést kell elhelyezni úgy, hogy egyidejűleg legalább két versenyző lőhessen a karó mindkét oldaláról.

9.1.1.6 Minden karónál fel kell tüntetni a lőtávolságot, amennyiben a lövés jelölt távolságokra történik. A karók kategóriák szerint különböző színűek:
- Kék a csupasz íj (Barebow),valamint a kadet olimpiai és a
kadet csigás kategória számára;
- Piros az olimpiai és a csigás kategória számára;
- Sárga a kadet csupasz íj (Barebow) kategória számára.

(A hazai kiegészítő kategóriák lőtávjai külön határozatban lesznek meghatározva, lásd a MÍSZ honlapján, vagy keresd a MÍSZ-TSZB kommunikációs referensénél!)

9.1.1.7 A karó és a céltábla közötti távolság tűréshatára a 15 m vagy ennél kisebb távokon maximum ± 25 cm, a 15-60 m közötti távokon pedig maximum ± 1 m. Egyébként a 4.5.3.8, 4.5.3.9 és 4.5.3 .1 0 táblázatokban megadott távolságok ± 2 m-rel kitűzhetőek. A pontos távolságot a karón fel kell tüntetni. A távolságokat légvonalban, a talaj fölött kb. 1,5-2 m magasságban kell mérni. Minden olyan mérőeszköz használata megengedett, melynek pontossága az itt megadott tűréshatárok betartását lehetővé teszi.

9.1.1.8 A vesszőfogóknak minden irányban legalább 5 cm-rel nagyobbnak kell lenniük, mint a rájuk helyezett lőlap legkisebb értékelhető zónája. A lőlapokat úgy kell felerősíteni, hogy ne kerüljenek 15 cm-nél közelebb a földhöz. A vesszőfogókat, a talaj egyenetlenségeit is figyelembe véve, lehetőség szerint a rálátásra merőlegesen kell elhelyezni, hogy a versenyzők a lőlapot teljes méretben láthassák. (1-es melléklet, 4 rész, rajzok).

9.1.1.9 Minden céltáblát egymás utáni, növekvő sorrendben meg kell számozni. A számok nagysága nem lehet kisebb 20 cm-nél, színük sárga alapon fekete, vagy fekete alapon sárga. A céltábla számokat még a karók előtt, 5-10 m távolságra kell elhelyezni.

9.1.1.10 A céltáblaszámok jelzik a csoport versenyzői számára a várakozó terület határát is. A várakozó helyen lévő versenyezőknek látniuk kell, ha valaki a lőállásban tartózkodik.

9.1.1.11 A lőlapok nem helyezhetők el nagyobb lőlapon, és sem a vesszőfogón, sem annak előterében nem lehet olyan jelzés, ami a célzást megkönnyítené.

9.1.1.12 A versenyzők útvonalát céltáblától céltábláig megfelelő számú, jól látható útjelző táblával kell kijelölni a biztonságos és könnyű haladás érdekében.

9.1.1.13 Ahol szükséges, és nézelődők, nézők tartózkodhatnak, a célok környékét le kell határolni, zárni az arra alkalmas eszközökkel. Arra kell törekedni, hogy a nézők biztonságának biztosítása mellett a versenyre való rálátását ne zavarják. A lezárt részben csak az erre engedéllyel rendelkezők tartózkodhatnak.

9.1.1.14 A gyülekező helyen az alábbiak szükségesek:
- Kommunikációs eszköz (vagy rendszer) a Bírói testület elnöke és a Rendezők között;
- Külön hely a csapatok vezetőinek;
- Elkülönített hely a zsűrinek és a bírói testület elnökének;
- Őrzött hely a versenyzők felszerelésének és tartalék felszerelésüknek;
- A versenynapokon néhány gyakorló céltáblát és/vagy bemelegítő céltáblát kell felállítani a versenyzők számára a gyülekezőpont közelében;
- Frissítők, pihenőhelyek;
- WC.

9.1.1.15 A céltáblák közötti távolság és a biztonsági kérdések tekintetében a FITA Terepversenyek Rendezői Kézikönyvét kell alapul venni.

9.1.1.16 A hivatalos terepversenypályának a lövés megkezdése előtt legalább 16 órával megtekinthetőnek kell lennie. A FITA bajnokságokon a pályának – kivéve a módosított pályákat – reggelre, 2 nappal a verseny megkezdésének a napja előtt készen kell állnia.

9.2 HELYSZÍNI FELSZERELÉSEK

9.2.1 FITA Terep Lőlap

A jelöletlen és jelölt pályákhoz a FITA terep lőlapot kell használni. Négy féle átmérő létezik:
- 80 cm;
- 60 cm;
- 40 cm;
- 20 cm.
A FITA szabályai szerint megtartott versenyeken kizárólag a FITA által jóváhagyott gyártók által gyártott lőlapokat lehet használni.

9.2.1.1 A lőlap leírása
A FITA terep lőlap egy középső sárga pontból és az azt határoló négy egyenlő fekete zónából áll. A lőlap háttérszíne a fehér. A lőlap sárga része két pontozási zónára van osztva, a belső 6, a külső 5 pontot ér. A két zóna határát egy maximum 1mm széles, fekete vonal jelzi. A lőlap többi része fekete. A négy fekete találati zónát maximum 1 mm széles, fehér vonalak választják el egymástól. Az egyes elválasztó vonalak mindig az eggyel
magasabb értékű találati zónához tartoznak. A tábla mértani
közepét egy vékony + jellel kell jelölni.
A FITA terep lőlap rajzát ld. Negyedik könyv, I. mellékletben.

9.2.1.2 Pontértékek, színek és tűréshatárok

9.2.1.3 A céltáblák elrendezése
A 40cm átmérőjű lőlapokból 4-et kell elhelyezni egy vesszőfogón, négyzet alakban.
A 20cm átmérőjű lőlapokból 12-t kell elhelyezni egy vesszőfogón, négy, függőleges, 3 lőlapot magába foglaló oszlopban  (ld. Negyedik könyv, 1. melléklet, rajzok).
Jelölt távolságoknál vesszőfogónként 2 db 60 cm-es lőlap kerülhet elhelyezésre. A két lőlap közepének egy vízszintes vonalon kell elhelyezkednie.

9.2.1.4 A terep Hit or Miss (talált-nem talált) (vagy lebukó) cél két zónát tartalmaz: egy találatit és egy mellét. A találati zóna (spot) átmérője a nagyobb sárga találati zóna átmérője a 9.2.1.2 .táblázatnak megfelelően. A találati zóna (spot) színe SÁRGA (Pantone 107U). A nem talált/mellé zóna színe FEKETE. A találat 1 pontot ér.

9.3 A VERSENYZŐK FELSZERELÉSE

Ez a szakasz tartalmazza a versenyzők által a FITA versenyeken engedélyezett felszerelések, eszközök leírását. A versenyző felelőssége, hogy a szabályoknak megfelelő felszerelést használja. Kétség esetén a versenyző bemutatja a felszerelését a bíró(k)nak, mielőtt a versenyen használná azt. Amennyiben egy versenyző a FITA szabályaival ellentétes felszerelést használt, az eredménye megsemmisíthető. Az alábbiakban az összes kategóriára vonatkozó szabályok kerülnek ismertetésre, majd ezeket követik a csak az egyes kategóriákra vonatkozó speciális szabályok.

 9.3.1 Íjak:

9.3.1.1 Az olimpiai és a barebow kategória
Tetszőleges típusú íj, amennyiben a céllövő íjászatban használt íj fogalmának és az itt leírt követelményeknek megfelel. Az íj egy markolattal ellátott középrészből (nem átlövő típus) és két karból (reflex) áll, melyek csúcsán az ideg megvezetésére egy-egy horony van kialakítva. Az íj használatához a karok csúcsánál található bemélyedés
között egyetlen ideggel kerül felajzásra. Lövés közben az egyik kéz a markolaton nyugszik, miközben a másik kihúzza, tartja az ideget, majd old.

9.3.1.1.1 Többszínű középrész és márkajelzés a felső és az alsó kar belső felületén megengedett.

9.3.1.1.2 Olimpiai: a középrészen lehet hátsó merevítés (brace) feltételezve, hogy az nem érintkezik folyamatosan a versenyző kezével vagy csuklójával.

9.3.1.2 Csak csupasz íj (Barebow):
Az íj a kifutó kivételével csupasz kell legyen, valamint (az íj-ablakban) kiemelkedésektől, jelölésektől, felületi sérülésektől, réteges formáktól mentesnek kell lennie (az íj ablakának környékén), amelyek a célzást segíthetik. A leajzott íjnak az összes engedélyezett tartozékkal együtt át kell férnie egy 12,2 cm-es ± 0,5 mm tűrésű belső
átmérőjű gyűrűn, vagy lyukon.

9.3.1.3 Csigás kategóriában:
Csigás íj (lehet átlövő típus), amelynek a húzóereje excentrikus csigakerekek, és/vagy körhagyó emelők rendszerének segítségével változik. Az ideg felajzott állapotában közvetlenül az íj két fülébe van beakasztva, vagy a kábelekhez van csatlakoztatva, az egyes típusok kialakításától függően.

9.3.1.3.1 A maximális húzóerő nem lehet több, mint 60#.

9.3.1.3.2 Kábelvédők megengedettek .

9.3.1.3.3 Hátsó merevítés (brace) vagy kettős kábel (split cable)
engedélyezett feltételezve, hogy az nem érintkezik
folyamatosan a versenyző kezével vagy csuklójával.

(A továbbiakban <>-ben említett két kategória helyett Magyarországon az IFAA versenyrendszerből átvett kiegészítő kategóriákat használjuk. Ezeket lásd a MÍSZ honlapján, vagy keresd a MÍSZ-TSZB kommunikációs referensénél!)

<9.3.1.4 Hosszú íj/Longbow kategória:
Az íj tradicionális hosszú íj formájú, ami azt jelenti, hogy amikor fel van ajzva, akkor az ideg kizárólag csak az íj végével érintkezhet, annak többi részével nem. Az íj bármilyen anyagból, vagy anyagkombinációból készülhet. A markolat és a reflexek formájára nézve nincsenek korlátozások. Középlövés megengedett.

9.3 .1.4.1 A junioroknál és nőknél az íj minimum 150 cm hosszú, a
férfiaknál 160 cm a karok fülei között mérve.

9.3.1.5 A vadászíj kategóriában:
Az íj bármilyen típusú lehet a 9.3. pontban leírtaknak megfelelően.

9.3.1.5.1 Férfiaknak legfeljebb 80, nőknek és junioroknak/ifjúságiaknak pedig 60 font húzóerővel.>

9.3.2 Ideg:

Az ideg tetszőleges számú szálból állhat.

9.3.2.1 Minden kategória
Az ideg különböző színű szálakból tevődhet össze, és a célnak megfelelően kiválasztott anyagból készülhet, amelyen lehet középbandázs a húzó ujjak számára, egy középgöb, melybe még tehető(k) bandázs(ok) a vesszővég beillesztésére és ennek a pontnak a rögzítésére egy vagy két végrögzítő helyezhető fel, valamint az ideg mindkét végén egy-egy hurok, mellyel az íj végére felfekszik amikor az íj fel van ajzva.

9.3.2.2 Olimpiai kategória:
A középbandázs nem kerülhet teljes kihúzáskor a versenyző látóterébe. Az ideget nem szabad úgy kialakítani, hogy
(peephole) lyuk vagy jelölés segítségével - ill. bármilyen más módon – a célzást megkönnyítse. Egy kiegészítő száj- vagy orrgöb felhelyezhető.

9.3.2.3 Barebow <és Longbow> kategória:
A középbandázs nem kerülhet teljes kihúzáskor a versenyző látóterébe. . Az ideget nem szabad úgy kialakítani, hogy (peephole) lyuk vagy jelölés segítségével - ill. bármilyen más módon – a célzást megkönnyítse. Száj vagy orr göb nem megengedett.

9.3.2.4 Csigás <és vadászíj> kategória:
Kiegészítők felhelyezhetők, úgymint száj- vagy orrgöb, kukucska (peep), a peep-hole 'hold-in-line' device, loop
bowstring. Ennél a kategóriánál nincs korlátozás a középbandázst illetően.

9.3.3 Kifutó

9.3.3.1 Olimpiai és Barebow kategória:
A kifutó lehet állítható, mozgatható, nyomógombos, berger, vagy nyomólemezes megoldású, feltéve, hogy ezek nem
elektronikus, vagy elektromos működésűek és célzási segédeszközként nem használhatók.
- Olimpiai kategória: a feltámasztási pont nem kerülhet 4 cm-nél hátrább (belül) a markolat legmélyebb pontjától
(pivot point).
- Barebow kategória: a feltámasztási pont nem kerülhet 2 cm-nél hátrább (belül) a markolat legmélyebb pontjától
(pivot point);

<9.3.3.2 Longbow kategória:
Polcos kialakítás megengedett. Ez bármilyen puha anyaggal bevonható. Semmilyen más típusú
kifutó nem használható.>

9.3.3.3 Csigás kategória:
A feltámasztási pont nem kerülhet 6 cm-nél hátrább (belül) a markolat legmélyebb pontjától (pivot point).

<9.3.3.4 Vadász kategória:
A kifutóra és annak elhelyezésére nézve nincsen korlátozás.>

9.3.4 Kihúzásjelző, kattintó:

9.3.4.1 Olimpiai, csigás <és vadászíj> kategória:
Hangjelzéses vagy vizuális kihúzásjelző megengedett, de semmiféle elektromos, vagy elektronikus megoldás nem használható.

9.3.4.2 Barebow <és longbow> kategória:
Nem használható kihúzásjelző.

9.3.5 Irányzék

9.3.5.1 Olimpiai kategória:
Irányzék használható a célzáshoz, de semmi esetre sem lehet egynél több ilyen eszköz az íjra szerelve. Nem használható optikai nagyító (lencsés vagy prizmás) vagy bármilyen más nagyító eszköz, vízszintező, vagy elektromos vagy elektronikus eszköz és nem lehet többpontos irányzék sem. Az irányzék (tunnel, tube, pin (gombostű), ill. más hasonló kinyúló elem) teljes hossza nem haladhatja meg a 2 cm-es
hosszúságot, a cél irányában keresztülnézve rajta. Az irányzék kialakítása magassági- és oldalirányú állítást egyaránt lehetővé tehet. A következő feltételeknek kell megfelelnie:
- Irányzéktoldalék megengedett.
- Távolságjelölésekkel ellátott lemez vagy szalag felhelyezhető az íjra emlékeztetőként, de semmiképpen nem
nyújthat semmilyen más segítséget.
- Az irányzékban száloptika elhelyezhető. A száloptika teljes hossza meghaladhatja a 2 cm-t, amennyiben az egyik vége a versenyző látóvonalán kívül esik teljes kihúzáskor, míg a versenyző látóvonalába eső rész nem haladja meg a 2 cm-t az elhajlás előtti az egyenes szakaszon. Csak egyetlen megvilágított célzópontot képezhet teljes felajzáskor.
- Jelöletlen távokon az irányzék semmilyen módon nem módosítható úgy, hogy távolságmérésre lehessen használni.

9.3.5.2 Barebow <és longbow> kategória:
Nem engedélyezett irányzék vagy különböző segítő jelölések használata az íjon;
A csupasz íjnál több fixpont és a húrmértékes célzás engedélyezett.

9.3.5.3 Csigás kategória:
Bármilyen típusú irányzék használható:

9.3.5.3.1 feltéve ha:
- Nem elektromos vagy elektronikus és
- Nem foglal magában semmilyen további távolságmérő eszközt a jelöletlen terep fordulóknál.
- Az irányzékban száloptika, és/vagy kémiai izzószál (fluoreszcens pálca) elhelyezhető. Az izzószálat tokba kell
tenni, hogy ne zavarjon más versenyzőt, és hogy csak egy célzópontot biztosítson.

9.3.5.3.2 Többtűs irányzék nem használható.

<9.3.5.4 Vadászíj kategória:
Bármilyen típusú irányzék használható a többtűst is beleértve.>

9.3.6 Stabilizátorok és forgáskompenzátorok

9.3.6.1 Olimpiai, csigás <és vadászíj> kategória:
Stabilizátorok és forgáskompenzátorok engedélyezettek az íjon

9.3.6.1.1 amennyiben:
- Nem szolgálja az ideg vezetését;
- csak az íjhoz ér hozzá;
- nem képez veszélyforrást vagy akadályt a lőállásban lévő
másik versenyző számára.

9.3.6.2 Barebow kategória:
Semmilyen stabilizátor sem megengedett.

9.3.6.2.1 Az íj részeként felhelyezett forgáskompenzátorok megengedettek, amennyiben nincsen stabilizátoruk is.

9.3.6.2.2 Súlyok elhelyezhetők a középrész alsó részén. Az alakjától függetlenül minden súlyt közvetlenül a középrészre kell szerelni rudak, kinyúlók, szögletes kapcsolóelemek vagy
rezgéscsillapító eszközök nélkül.

9.3.6.2.3 Az engedélyezett tartozékokkal felszerelt felajzatlan íjnak át
kell férnie egy 12.2 cm ± 0.5 mm belső átmérőjű lyukon vagy
gyűrűn.

<9.3.6.3 Longbow kategória:
Súlyok, stabilizátorok vagy forgáskompenzátorok nem engedélyezettek.>

9.3.7 Vesszők

9.3.7.1 Olimpiai, barebow és csigás kategória:
Bármilyen típusú vessző használható, mely megfelel a céllövő íjászatban a “nyílvessző” szó elfogadott elvének s jelentésének, és ami nem okoz szükségtelen károsodást a céltáblában, vagy a vesszőfogóban.

9.3.7.1.1 A nyílvesszőcső átmérője nem haladhatja meg a 9.3 mm-t, a nyílhegy átmérője maximum 9.4 mm lehet. A nyílvessző hegyből, csőből, nockból, tollazásból, és tetszés szerint díszítésből áll. Minden versenyző köteles valamennyi nyílvesszőjére a nevét, vagy a nevének a kezdőbetűit felírni, és a versenyző által kilőtt
minden vessző mintázatának, a tollak színezésének, valamint a nockoknak és az esetleges díszítésnek ugyanolyannak kell lenni.

<9.3.7.2 Longbow kategória:
Csak fából készült vesszőtest engedélyezett.

9.3.7.2.1 A következő megszorítások érvényesek:
- A hegy a favesszőkhöz való terepíjász hegy;
- A tollazáshoz csak természetes tollak használhatók.

9.3.7.3 Vadászíj kategória:
Bármilyen típusú vessző használható.

9.3.7.3.1 amennyiben:
- Standard típusú beragasztós terephegy, amely férfiak esetében minimum 125 US grain súlyú; nők és ifjúságiak esetében minimum 100 US grain súlyú.>

9.3.8 Az ujjak és a kéz védelme

9.3.8.1 Minden kategória:
Bőr ujjvédő, kesztyű, vagy szalag ill. ragtapasz az íj kihúzásához, tartásához és oldásához engedélyezett.

9.3.8.1.1 A következő felszerelés engedélyezett:
- az ujjak közé távtartó a vessző ujjakkal való nyomásának megakadályozására;
- az íjtartó kézen közönséges kesztyű, ujjatlan kesztyű vagy hasonló hordható, de nem erősíthető az íj markolatához.

9.3.8.2 Olimpiai és barebow kategória:

9.3.8.2.1 a következő felszerelés engedélyezett:
- az ujjvédőhöz (tab) erősített álltámasztó vagy hasonló eszköz a horgonyzási pontként.

9.3.8.3 Csigás <és vadász> kategória:

9.3.8.3.1 a következő felszerelés engedélyezett:
- mechanikus oldást segítő eszköz, amennyiben nem elektronikus vagy elektromos.

9.3.8.4 Olimpiai, barebow <és longbow> kategória:

9.3 .8.4.1 a következő korlátozások érvényesek:
- Az ujjvédő nem foglalhat magában olyan eszközt, amely az ideg tartására, kihúzására és oldására szolgál.

<9.3.8.5 Longbow kategória:
Azon kívül, ami minden kategória számára engedélyezett, itt még ujjgyűrű is használható, amennyiben nem tartalmaz olyan eszközt, mely az ideg tartására, húzására vagy oldására szolgál. Lövéskor egy ujjnak érintenie kell a vessző végét.

9.3 .8.5.1 A következő korlátozások érvényesek:
- horgonyzási célra az ujjvédőhöz (tab) erősített álltámasztó vagy hasonló eszköz nem használható.>

9.3.9 Tükrök, szemüvegek, távcsövek, látcsövek:

9.3.9.1 Minden kategória:
Távcsövek, teleszkópok, vagy ezekhez hasonló rendszerű eszközök használata engedélyezett, de ezeket úgy kell elhelyezni, hogy:

9.3.9.1.1 A többi versenyzőt ne zavarják a lőállásban.

9.3.9.1.2 Szemüveg, lövészszemüveg, napszemüveg használható.

9.3.9.1.3 Ezek egyike sem tartalmazhat mikro lencsét, lyukat, illetve olyan jelölést, ami segítené a célzást.

9.3.9.1.4 A nem célzó szem szemüveglencséje teljesen eltakarható, leragasztható vagy szemkendő használható.

Jelöletlen pályán, erdei vagy 3D fordulóknál a fentiek egyike sem használható beépített vagy hozzáerősített skálával, amely a távolság mérésére szolgálhatna.

9.3.10 Tartozékok

9.3.10.1 Minden kategória:

9.3.10.1.1 A következő felszerelések használata engedélyezett: karvédő, csuklószíj, mellvédő (ruhaleszorító), ujjhurok/csuklószíj, tegez és tisztító pamacs használata megengedett. A beállásjelölők nem emelkedhetnek ki 1 cm-nél magasabbra a talaj szintjénél. „Limb saver”-ek is engedélyezettek, ill. könnyű zsinór az íjon, vagy stabilizátor széljelzőként.

9.3.10.2 Csigás kategória:
Bármilyen kiegészítő eszköz engedélyezett, amennyiben nem elektromos vagy elektronikus, vagy a 9.3. pont értelmében tiltott.

9.3.11 A következő eszközök egyik kategória versenyzői számára sem használhatók:

9.3.11.1 semmilyen elektronikus kommunikációs eszköz, vagy fejhallgató a várakozó vonalon belül az edzőpályán, és semmikor a terep pályán.

9.3.11.2 Jelöletlen pályán, erdei vagy 3D pályán távolságmérő vagy bármilyen más olyan eszköz, amit a távolság vagy szögek mérésére fel lehet használni, ami az érvényes szabályokban nem szerepel.

9.3.11.3 A versenyzők felszerelése nem változtatható vagy egészíthető ki oly módon, hogy azt a távolság becslésére lehessen használni és a szokásos felszerelési tárgyak sem használhatóak nyíltan ilyen célra.

9.3.11.4 Semmilyen írott emlékeztető vagy elektronikus adattároló eszköz, amely a szögek vagy távolságok kiszámítására használható azon kívül, amit a versenyző magának jegyez fel az irányzék helyzetéről vagy a pontszámok értékéről ill. a FITA szabályzat bármely része.

9.4 LÖVÉS

9.4.1 A jelzőkarónál minden versenyzőnek biztonságos helyzetben kell állni vagy térdelni.

9.4.1.1 A versenyző a karó mellett vagy mögött bármely irányban kb. egy (1) m-re állhat vagy térdelhet, figyelembe véve a terepviszonyokat. Kivételes esetekben a bíró engedélyezheti a kijelölt területen kívülről történő lövést.

9.4.1.2 Minden lőállásban lennie kell egy karónak vagy jelzésnek, amelytől legalább két versenyző egyszerre lőhet.

9.4.1.3 A rendezők jelölik ki, hogy melyik céltáblára kezdenek el lőni az egyes csoportok.

9.4.2 A csoport többi versenyzőjének, akik arra várnak, hogy sorra kerüljenek, jóval a lőállásban lévő versenyzők mögött kell várakozniuk.

9.4.2.1 Kivéve, ha árnyékolással segítik a lőállásban lévő versenyzőket.

9.4.3 Egy versenyző sem közelítheti meg a céltáblát addig, amíg a csoport minden tagja be nem fejezte a lövést vagy a bíró engedélyt nem adott arra.

9.4.4 Semmilyen körülmények között sem lehet egy vesszőt újra kilőni.
A vessző nem számít kilőttnek, ha:

9.4.4.1 a versenyző a földön lévő vesszőjét az íjával meg tudja érinteni anélkül, hogy a lábát a lővonalhoz képest elmozdítaná, és feltéve, hogy a vessző nem a célról pattant vissza.

9.4.4.2 A lőlap vagy a vesszőfogó ledől (annak ellenére, hogy a bíró kielégítőnek tartotta a rögzítésüket). A bírók megteszik az általuk szükségesnek tartott intézkedéseket és megfelelő időt adnak az adott vesszők kilövésére. Ha a vesszőfogó csak lecsúszott, akkor a bírók döntik el, hogy milyen lépéseket tegyenek, ha szükséges.

9.4.5 Jelöletlen távon a versenyzők nem közölhetik a céltábla távolságát senkivel a verseny ideje alatt.

9.5 A LÖVÉS RENDJE ÉS IDEJE

9.5.1 A versenyzők csoportokban lőnek, a csoport legfeljebb négy, de legalább három főből állhat. Lehetőleg páros számú csoport legyen.

9.5.1.1 Ha a versenyzők száma meghaladja a pálya normál kapacitását, további csoportok alakíthatók, amelyeket a
lehetőségek szerint kell a versenybe illeszteni.

9.5.1.2 A versenyzőknek jól látható rajtszámot kell viselniük. A rajtszámnak jelezni kell, hogy viselője melyik céltáblán, melyik lőállásból kezdi a versenyt, és a rajtlista sorrendjét is ez határozza meg.

9.5.1.3 Minden csoportban páronként lőnek, a következő sorrendben:
- A négyfős csoportban első párként a legalacsonyabb rajtszámmal rendelkező két versenyző lő együtt, és a másik két versenyző lesz a második pár;

minden párban az alacsonyabb rajtszámmal rendelkező versenyző lő a karó bal oldaláról, a másik versenyző pedig a jobb oldaláról;
- Az első pár (a legalacsonyabb rajtszámúak) kezdi a lövést a csoportnak kijelölt első céltáblára;
- A másik pár a következő céltáblánál kezdi a lövést. A verseny folyamán a párok felváltva kezdik a lövést minden
soron következő céltáblánál;
- Ha a csoport összes versenyzője beleegyezik, akkor a verseny megkezdése előtt változtathatnak ezen az elrendezésen, a párokat ill. a beállást illetően. A forduló alatt azonban már nem lehet változtatni.
- Ha három versenyző van egy csoportban, akkor a rajtlistán szereplő első két (legalacsonyabb rajtszámú)
versenyző alkotja az első párt, a harmadik versenyző tekintendő a második párnak a sorrendet illetően, aki
mindig a karó bal oldaláról fog lőni. Ez a megállapodás a lövés megkezdése előtt kölcsönös egyetértés esetén megváltoztatható. A változtatás végleg érvényes lesz a forduló alatt.

Ha a karónál elég hely van, az összes versenyző együtt is lőhet.

9.5.1.4 Lövés 40 cm-es lőlapra: a négy lőlapot négyzet alakban kell elhelyezni. Az először sorra kerülő versenyzők közül a baloldalon lévő versenyző lő a bal felső, a jobb oldali a jobb felső lőlapra. A másodszorra sorra kerülő két versenyző közül a bal oldali a bal alsó, a jobb oldali a jobb alsó lőlapra adja le a lövéseket.

9.5.1.5 A 20 cm-es lőlapoknál az először sorra kerülő versenyzők közül a bal oldali az első oszlopra, a jobb oldali a harmadik oszlopra lő. A másodszorra sorra kerülő versenyzők közül a bal oldali lő a második, a jobb oldali versenyző a negyedik oszlopra. A versenyzők tetszőleges sorrendben lőhetik ki vesszőiket, egyet-egyet minden célra.

9.5.1.6 A csoportoknak a versenyt a különböző céltábláknál egyidejűleg kell elkezdeniük, és annál a táblánál kell
befejezni, amelyik az elé esik, ahol elkezdték. A döntőkben minden csoport egymás után kezd, ugyanannál a céltáblánál. A további csoportok – amelyek valamelyik táblához ki vannak jelölve, megvárják, amíg az első csoport befejezte a lövéseket és beírták az eredményeket.

9.5.1.7 Technikai hiba esetén a lövési sorrend ideiglenesen megváltoztatható. Semmilyen esetben sem lehet technikai hiba javítására 30 percnél több időt adni. Ebben az esetben a csoport többi tagja befejezi a lövéseket, valamint elvégzi az értékelést, mielőtt lehetővé teszi a következő csoportnak, hogy lőjön. Ha a versenyző az időhatáron belül be tudja fejezni a javítást, ugyanannál a táblánál még kilőheti megmaradt vesszőit. Ha a javítást a versenyző nem tudja a megadott időn belül kijavítani, később csatlakozhat a csoportjához, de
elveszti azon lövéseit, melyeket a többiek időközben teljesítettek.

9.5.1.8 Ha egy versenyző egészségügyi probléma miatt nem tudja folytatni a versenyt, ami a lövések megkezdése után lépett fel, maximum 30 percet kap, hogy az egészségügyi személyzet megállapítsa, hogy mi a probléma és eldöntse, hogy segítség nélkül folytathatja-e a versenyt. A további eljárás ugyanaz, mint a technikai problémánál.

9.5.1.9 A döntő fordulókban nincs lehetőség extra időre a technikai vagy váratlan egészségügyi probléma kezelésére. Csapatversenyben a csapat többi tagja lőhet közben.

9.5.1.10 Eltört íj tartalék- vagy kölcsön íjjal pótolható.

9.5.1.11 Egy csoport versenyzői más csoportokat maguk elé engedhetnek, ha a rendezőket és/vagy a bírókat erről a
változásról értesítik.

9.5.1.12 Amikor egy versenyző vagy egy versenyzői csoport indokolatlanul késlelteti a csoportot vagy más csoportokat a verseny kvalifikációs és kieséses fordulójában, akkor a bíró ezt látva szóbeli figyelmeztetésben részesíti a versenyzőt vagy csoportot, miután a bíró, ill. egyik bírótársa a forduló még hátralévő ideje alatt mérheti a versenyző vagy csoport idejét.
- Ebben az esetben a lövések leadására céltáblánként három (3) perc áll rendelkezésre attól az időponttól számítva, hogy a versenyző elfoglalta helyét a jelzőkarónál, amit azonnal meg kell tennie, amint a lőállás rendelkezésre áll;
- ha a bíró látja, hogy a versenyző a fentiek ellenére túllépi az időhatárt, akkor szóban figyelmezteti, majd a beíró lapján aláírásával megerősíti azt, megjelölve a figyelmezetés időpontját is;
- a második és minden további figyelmeztetés az adott célnál a versenyző legmagasabb értékű találatának érvénytelenítéséhez vezet;
- kivételes körülmények között az időhatárt túlléphető.

9.5.1.13 Az időtúllépés figyelmeztetést a versenyző nem viszi át a verseny egy másik fordulójába.

9.5.1.14 A FITA terep döntő fordulóiban ha bíró kíséri a csoportot, hangosan jelzi az idő kezdetét és a végét (lőállásba beállni és befejezni a lövést a 3 perc elteltével).
- A bíró sárga lap felmutatásával jelzi, ha a 3 percből már csak az utolsó 30 másodperc van hátra. Nem lehet továbblőni a 3 perc eltelte vagy a bírói jelzés után.
- Ha egy versenyző azután lövi ki vesszőjét, miután a bíró leállította a lövést, a versenyző vagy a csapat legmagasabb értékű találata levonásra kerül.

9.5.1.15 Csapatversenyen a bíró akkor indítja el a stoppert, amikor a csapat első versenyzője elhagyja a várakozó pozícióját (a céltáblánál).

9.5.1.16 Ha valamilyen okból kifolyólag egy meccs közben a csapatversenyen le kell állítani a lövést, akkor a bíró leállítja a csapat időmérő óráját, és amint folytatódhat a lövés újra indítja azt amég rendelkezésre álló idővel.

9.6 TALÁLATOK ÉRTÉKELÉSE

9.6.1 Az értékelés akkor történik, hogy a csoport minden versenyzője a befejezte a sorozatot.

9.6.1.1 Ha másként nem állapodnak meg a csoporton belül, akkor a legalacsonyabb rajtszámú versenyző lesz a csoport vezetője, aki felel a beírások rendjéért. A második és harmadik legalacsonyabb rajtszámmal rendelkező versenyző jegyzi a pontokat, és a negyedik jelöli be a találatokat. A háromtagú csoportokban a csoport vezetője jelöli be a vesszők helyét is. A csoportok tagjai addig nem mennek el a céltáblától, amíg az értékelhető zónában lévő összes találai helyét be nem jelölték.

9.6.1.2 A beírónak, a céltáblaszámnak megfelelően minden vessző értékét csökkenő sorrendben kell beírni annak a versenyzőnek a beírólapjára, akié a vessző. A csoport többi tagja ellenőrzi a beírást. A vesszők kihúzása előtt észlelt tévedés a beírólapon javítható. (ld. 9.10.1 pont).

9.6.1.3 A beíróknak össze kell hasonlítaniuk a pontszámokat, mielőtt a vesszőket kihúzzák.

9.6.1.4 A FITA bajnokságok döntő fordulóiban bíró kísér minden csoportot az eredmények beírásának ellenőrzése végett.

9.6.1.5 A döntő fordulókban minden csoporttal egy külön eredménybeíró egy hordozható beírólapot visz, amelyen láthatók az illető csoport versenyzőinek aktuális eredményei.

9.6.2 A vessző értékét a lőlapban elfoglalt helye határozza meg. Ha a vessző két zónát, vagy a zónák közötti választóvonalat érinti, akkor a magasabb értékű mező szerint kell a pontot megadni.

9.6.2.1 Sem a vesszőket, sem a vesszőfogót nem szabad addig megérinteni, amíg az összes vessző értékét beírásra nem került és ezeket az értékeket a versenyzők vita nélkül el nem fogadták.

9.6.2.2 Ha kettő, vagy több vesszőt lő valaki ugyanarra a 20 cm-es lőlapra, akkor azokat az adott sorozat részeként kell tekintetbe venni, de csak a legalacsonyabb értékű találat vehető figyelembe. Az ugyanabba a lőlapba lőtt másik vesszőt vagy vesszőket mellé találatokként kel értékelni.

9.6.2.3 Ha egy versenyzőnek háromnál több vesszője van a táblában, vagy a lövés vonalában a földön ugyanazon sorozatban, akkor csak a három legalacsonyabb értékű írható be a beírólapra. Ha ismételten ilyen eset fordul elő, a versenyzőt (vagy csapatot) kizárhatják a versenyből.

9.6.2.4 Ha a lőlap egy része hiányzik, beleértve a találati zónák közötti vonalakat, vagy ahol a két szín találkozik, illetve ha az elválasztó vonalat egy vessző elmozdította, akkor képzeletben meg kell a vonalat hosszabbítani a pontszám megállapításához.

9.6.2.5 A becsúszott, vesszőfogóban maradt, de a lőlapon nem látható vesszőt csak a bíró értékelheti.

9.6.2.6 A visszapattanó vagy átmenő vesszők a következőképpen
értékelendők:
- ha a csoportban minden versenyző megegyezik abban, hogy a vessző visszapattant vagy keresztülment, akkor
megállapodhatnak a vessző értékében is;
- ha nem tudnak megegyezni a vesző értékében, akkor a versenyző a legkisebb jelöletlen lyuk értékét kapja.

9.6.2.7 Ha a vessző eltalál:

9.6.2.7.1 egy másik vesszőt a végén, és abba beleáll, akkor az eltalált vessző értékét kapja;

9.6.2.7.2 egy másik vesszőt és arról lepattanva a lőlapba áll, az ott elfoglalt helye szerint értékelendő;

9.6.2.7.3 egy másik vesszőt és utána visszapattan, az eltalált vessző értékét kapja, feltéve ha az eltalált vesszőt azonosítani lehet;

9.6.2.7.4 ha a versenyző nem saját céltáblájára lő, a találat nem értékelhető;

9.6.2.7.5 a legkülső találati zónán kívüli találat nem értékelhető.

9.6.3 Holtverseny esetén a versenyzők rangsorának megállapítása az alábbiak szerint történik:

9.6.3.1 Holtverseny esetén, bármely fordulóban, kivéve a 9.6.3.2 pontban ismertetett eseteket:
- Egyéni és csapatversenyeknél:
 - legnagyobb számú 5-ös találat (beleértve a 6-ost is);
 - legnagyobb számú 6-os találat;
 - ezután a még mindig holtversenyben lévő versenyzők pontszáma azonosnak veendő, de a kiesős fordulókbeli sorrend megállapítása érdekében éremfeldobással el kell dönteni a sorrendet.

9.6.3.2 Ha a kieséses fordulókba való bejutásnál, a verseny egyik szakaszából a másikba történő továbbjutásnál, vagy egy döntő forduló után az érmes helyezések eldöntésénél lép fel holtverseny, szétlövést kell alkalmazni. (az 5-ösök és 6-osok számának figyelembevétele nélkül):

9.6.3.2.1 egyéni versenynél:
- egy vesszős szétlövés pontszámért (maximum három lövés);
- ha a harmadik vessző után az eredmény még döntetlen, a középponthoz közelebb lévő vessző dönti el a
továbbjutást; vagy
- az előbbi eljárást s addig kell folytatni, amíg valamelyik versenyző vesszője a középponthoz közelebb nem kerül;
- a szétlövés időhatára a normál időhatár 1/3-a (60 mp).

9.6.3.2.2 Csapatversenynél:
- egy három (3) vesszős sorozat (minden versenyző egyet lő), a magasabb pontszám nyer (maximum három
szétlövés);
- ha a harmadik szétlövés után is döntetlen az eredmény, az a csapat nyer, amelyiknek legjobb találata a közelebb van a középponthoz;
- ha még mindig döntetlen, akkor a második (harmadik) középponthoz legközelebb lévő vessző határozza meg a
győztest;
- szükség esetén újabb három (3) vesszős sorozatokra kerül sor (minden versenyző egy vesszőt lő), ha kell, akkor a
középponthoz legközelebb eső vessző értékelésével, amíg a döntetlen meg nem oldódik.
- A csapat szétlövésben egy sorozat 3 perc.

9.6.3.2.3 A szétlövés az adott kategória legnagyobb távolságán történik. A célok a központi gyülekező hely körzetében vannak. A rendezők erre a célra külön céltáblát is felállíthatnak.

9.6.3.2.4 A szétlövésre azután kerül sor, miután az összes beírólap le lett ellenőrizve abban a kategóriában, amelyben a holtverseny fennáll. A versenyzőt, aki nem jelenik meg a szétlövésen 30
perccel azután, hogy őt vagy csapatkapitányát értesítették, vesztesnek hirdetik ki. Ha a versenyző és csapatkapitánya
elhagyja a pályát annak ellenére, hogy hivatalosan még nem történt meg az eredmények megerősítése, és így nem
értesíthették a szétlövésről, ez esetben a versenyző vesztesnek minősül.

9.6.3.2.5 Döntetlen esetén az elődöntőkben szétlövés azon a távon történik, melyre a versenyzők utoljára lőttek. Az
éremdöntőkben a szétlövést a kategória legnagyobb távolságán kell lelőni. A céltáblákat a központi gyülekező hely
közelében kell elhelyezni. A szervezők erre a célra külön táblákat is felállíthatnak.

9.6.4 A beírólapot a beírón kívül a versenyző is aláírja, elismerve ezzel, hogy egyetért a találatok értékével, a végeredménnyel (azonos mindkét beírólapon), az 5-ösök és a 6-osok számával. A beíró beírólapját ugyanannak a csoportnak egy másik, de különböző tagszövetséghez tartozó versenyzője írja alá. Ha a beírólapon a találati értékek között eltérés mutatkozik, a végleges eredményt az alacsonyabb értékek összeadásával kell kiszámolni. A rendezők nem kötelesek olyan beírólapot elfogadni vagy jegyzőkönyvbe venni, amelyet aláírás, találati érték, az 5-ösök és 6-osok száma nélkül adtak be.

9.6.5 A verseny végén a szervező bizottságnak át kell adnia a teljes eredménylistát minden résztvevőnek: versenyzőknek, csapatkapitányoknak, bíróknak és a Tanács jelenlevő tagjainak.

9.7 A LÖVÉS RENDJE ÉS A BIZTONSÁG

9.7.1 A verseny bírói testületének az elnöke felügyeli a terepíjász versenyt.

9.7.2 A verseny bírói testületének elnöke személyesen kell megbizonyosodjon arról, hogy a pálya előkészítése során a biztonsági intézkedéseknek eleget tettek, és gondoskodnia kell, hogy a rendezők bármilyen további biztonsági óvintézkedést megtegyenek, ha ezt tanácsosnak találja a lövés megkezdése előtt.

9.7.2.1 Értesítenie kell a versenyzőket és a csapatvezetőket ezekről az intézkedésekről és minden olyan egyéb, a lövéssel kapcsolatos dologról, amit szükségesnek talál.

9.7.2.2 Amennyiben a terepíjász versenyt félbe kell szakítani rossz idő, sötétség, vagy más, a pálya biztonságát veszélyeztető ok miatt, a döntést a szervező bizottság vezetője, a verseny bírói testület elnöke és a szakmai küldött közösen hozza meg.

9.7.2.3 Ha a versenyt a rangsoroló forduló(k) befejezése előtt kell félbeszakítani, a győztest azoknak a céloknak az eredményei alapján kell meghatározni, amelyekre még valamennyi versenyző leadta lövéseit adott kategóriában.

9.7.2.4 Későbbi időpontban történő megszakítás esetén az utolsó befejezett közös forduló eredménye határozza meg a győztes(eke)t.

9.7.2.5 Erős napsütés esetén egy maximum A4-es méretű (vagy normál levél méretű, kb. 30 x 20 cm) szemellenzőt
biztosíthatnak a csoport többi tagjai, vagy a rendezők. A kiesős fordulókban nem használható napellenző.

9.7.2.6 Egy minden lőállásnál hallható hangjelzés jelzi a verseny kezdetét és a verseny esetleges leállítását.

9.7.3 Egy versenyző sem nyúlhat a más versenyző felszereléséhez annak engedélye nélkül.

9.7.4 A terepíjász pályán tilos a dohányzás.

9.7.5 Ha egy versenyző az íj kihúzásához olyan technikát alkalmaz, amely a bírók véleménye szerint véletlen oldáskor a nyílvesszőt a biztonsági zónán kívül repíti, (átlövési terület, háló, fal, stb.) akkor a biztonság érdekében a vesreny bírói testületének elnöke felkéri, hogy azonnal fejezze be a lövést és hagyja el a pályát.

9.8 A SZABÁLYOK MEGSZEGÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI

Az alábbiakban felsoroljuk azokat a büntetéseket ill. szankciókat, amelyek a versenyzőkre róhatók ki, ha megszegik a szabályokat vagy nem teljesítik a feltételeket, valamint ezek következményeit is a versenyzőkre és csapatvezetőkre nézve.

9.8.1 Alkalmasság, kizárás

9.8.1.1 Azon versenyzők, akik nem felelnek meg a FITA Szabálykönyv 2. fejezetében részletezett feltételeknek, nem indulhatnak FITA versenyeken.

9.8.1.2 Azon versenyzők, akik a szabályokat megszegik, a versenyből kizárhatók és elveszítik már megszerzett helyezésüket.

9.8.1.3 A versenyző nem jogosult FITA versenyen résztvenni, ha tagszövetsége nem felel meg a 3.7.2. pontban ismertetett követelményeknek.

9.8.1.4 Ha egy versenyző olyan osztályban versenyez, amely feltételeinek nem felel meg a 4.2. fejezet alapján, a versenyből kizárható és elveszíti megszerzett helyezését.

9.8.1.5 Ha egy versenyzőt a FITA Szabálykönyv Első könyv, 5. mellékletében lefektetett módon doppingoláson érnek, a következő szankciókkal sújtható (ld. még Első könyv, 5. melléklet, 10. pont):
- A FITA, a tagszövetség által alkalmazott büntetéstől függetlenül, megsemmisíti a versenyzőnek a versenyen elért eredményét, és bármilyen megszerzett díj vagy érem visszakerül a FITA-hoz.
- Ha egy csapat tagja vétett a doppingszabályok ellen a versenyen, úgy az egész csapat kizárásra kerül a versenyből.
- Ezen kívül az 5. melléklet 9. 10. és 11 pontjai érvényesek;
- A doppingvétség miatt eltiltott versenyző nem vehet részt semmilyen FITA, vagy FITA tagszövetség által rendezett versenyen eltiltásának lejárta előtt (5. melléklet, 10.3 pont).

9.8.1.6 Ha egy versenyző FITA szabályok által tiltott eszközt használ, az eredménye megsemmisíthető (9.3).

9.8.1.7 Ha egy versenyző vagy csapat ismételten több vesszőt lő ki a megengedettnél, az eredménye megsemmisíthető (9.6.2.3).

9.8.1.8 Az a versenyző, aki bizonyíthatóan tudatosan szegett meg szabályt, a versenyből kizárható, és elveszíti az addig elért helyezését.

9.8.1.9 Ha a versenyző az íj kihúzásához olyan technikát alkalmaz, amely a bírók véleménye szerint véletlen eloldáskor a nyílvesszőt a biztonsági zónán kívül repíti, (átlövési terület, háló, fal, stb.) akkor a biztonság érdekében a verseny bírói testületének elnöke felkéri, hogy azonnal fejezze be a lövést és hagyja el a pályát (9.7.5).

9.8.2 Találatok elvesztése

9.8.2.1 Az a versenyző, aki technikai hiba esetén 30 perc alatt nem tudja a felszerelését megjavítani, elveszíti az arra a táblára még lőhető lövéseket, és azokat a lövéseket, melyeket csoportja azután lőtt, amíg ő visszatért a csoportjához (9.5.1.7; ld. 9.5.1.8 váratlan egészségügyi probléma esetén).

9.8.2.2 Amennyiben a bíró észreveszi, hogy egy versenyző túllépi a 3 perces időhatárt, figyelmezteti a beírólapján egy aláírt bejegyzéssel, a figyelmeztetés időpontját is feltüntetve. Minden további figyelmeztetés a verseny azon szakaszában, a versenyző adott táblánál lőtt legjobb találatának elvesztését jelenti. (9.5.1.12).

9.8.2.3 Ha a FITA terepíjász döntő fordulóiban a versenyző azután lő ki egy vesszőt, hogy a bíró leállította a sorozatot, a versenyző vagy a csapat a legmagasabb találatát elveszíti azon a táblán.

9.8.2.4 Ha egy versenyzőnek több mint három nyílvesszője van egy táblán, vagy a lövés vonalában a földön, csak a három legalacsonyabb találat értékelhető (9.6.2.3).

9.8.2.5 Ha két vagy több vesszőt lő ki valaki egy 20 cm-es célra egy sorozaton belül, csak a legalacsonyabb találat értékelhető (9.6.2.2).

9.8.2.6 Az a vessző, mely nem az értékelhető zónába, vagy más versenyző céljára lett kilőve, nem értékelhető (9.6.2.7.4/5).

9.8.3 Figyelmeztetések

Azon versenyzőket, akiket ismételten figyelmeztettek és továbbra is megszegik az alábbi FITA szabályokat, vagy akik nem tartják tiszteletben a kijelölt bírók döntéseit és utasításait (melyek megfellebbezhetők) a 9.8.1.8. pontban foglaltak szerint kell megítélni.

9.8.3.1 A terepíjász versenypályán tilos a dohányzás!

9.8.3.2 Más felszerelését a tulajdonos engedélye nélkül nem szabad megérinteni. (9.7.3).

9.8.3.3 A következő csoport versenyzőinek, akik arra várnak, hogy sorra kerüljenek, a várakozó zónában kell maradniuk, amíg a lövő versenyzők tovább nem haladnak és a lőállás szabaddá nem válik (9.1.1.11).

9.8.3.4 A verseny ideje alatt csak azok a versenyzők közelíthetik meg a lőállást, akiknek lőniük kell (9.4.2).

9.8.3.5 Egy versenyző sem közelítheti meg a táblát, amíg a csoport minden tagja be nem fejezte a lövést (9.4.3).

9.8.3.6 Sem a tábla, sem a benne lévő vesszők nem érinthetők meg, amíg az összes találat be nem lett írva (9.6.2.1).

9.8.3.7 A versenyző az íj kihúzásához nem alkalmazhat olyan technikát, amely a bírók véleménye szerint véletlen oldáskor a nyílvesszőt a biztonsági zónán kívül vagy a biztonsági létesítményeken túl repít, (átlövési terület, háló, fal, stb.) (9.7.5).

9.9. BÍRÓI FELADATOK

9.9.1 A bírók feladata biztosítani, hogy a verseny a FITA Szabálykönyv, valamint a sportszerűség szabályai szerint folyjon le.

9.9.1.1 A terepíjászatban négy céltáblánként legalább egy bíró szükséges. Feladataik a következők:

9.9.1.2 ellenőriznek minden lőtávot és a pálya megfelelő elrendezését; a lőlapok és a vesszőfogók méreteit; a lőlapok talajtól való megfelelő távolságát; valamint hogy az összes vesszőfogó megfelelő szögben van elhelyezve.

9.9.1.3 Ellenőrizik az összes szükséges felszerelést a pályán.

9.9.1.4 Ellenőrizik az összes versenyző felszerelését a verseny előtt (az időpontját meg kell adni a versenyprogramban) és azután bármikor a verseny folyamán.

9.9.1.5 Felügyelik a lövések szabályszerűségét.

9.9.1.6 Felügyelik a találatok értékelését, az eredmények beírását.

9.9.1.7 Ellenőrizik az eredményeket a kieséses és a döntő fordulókban.

9.9.1.8 Konzultálnak a bíró testület elnökével (vezetőbíróval), a lövészettel kapcsolatban felmerült kérdésekben.

9.9.1.9 Kezelik a felmerült vitás kérdéseket, fellebbezéseket, és adott esetben átadják azokat a zsűrinek.

9.9.1.10 A bírói testület elnökével és a szervezőbizottság elnökével együttműködve szükség esetén felfüggeszti a versenyt rendkívüli időjárás beállta, súlyos baleset, vagy más különleges esemény miatt, de biztosítja, hogy amennyiben lehetséges, minden nap fejeződjék be az aznapi program.

9.9.1.11 Megvizsgálják a csapatkapitányoktól a versennyel kapcsolatban érkező panaszokat vagy kéréseket, és ahol lehet ott megfelelő intézkedést foganatosítanak. Kollektív döntést hoznak egyszerű többségi szavazással. Egyenlőség esetén a vezetőbíró szavazata dönt.

9.9.1.12 Kezelik a lövészet levezetésére vagy a versenyzői viselkedésre vonatkozó kérdéseket. Ezeket a kérdéseket késedelem nélkül kell benyújtani a bírókhoz, és minden esetben az eredményhirdetés előtt. A bírók, vagy adott esetben a zsűri döntése véglegesnek tekintendő.

9.9.1.13 Ellenőrizik, hogy a versenyzők és csapatvezetők betartják a FITA Szabályzatban előírtakat, valamint a bírók által szükségesnek ítélt határozatokat és utasításokat.

9.10 KÉRDÉSEK ÉS VITÁS ESETEK

9.10.1 A vesszők kihúzása előtt, bármely versenyzőnek jogában áll a találatok értékével kapcsolatos bármilyen kérdést feltennie:
- a rangsoroló fordulókban a csoport versenyzőihez. A csoport többségi véleménye dönt a találatok értékéről – ha megoszlik a vélemény, (50/50) akkor a magasabb értéket kell megadni. A versenyzők ezen döntése végleges;
- a selejtező és a döntő fordulókban, ha a versenyzők nem tudnak megállapodni a találat értékében, akkor bírót hívnak annak eldöntéshez.

9.10.1.1 A bíró döntése végleges.

9.10.1.2 A beírólapon észlelt tévedés a vesszők kihúzása előtt javítható feltéve, ha a javítással a céltáblánál lévő minden versenyző egyetért. A javításnál jelen kell lennie minden ott lévő versenyzőnek és alá is kell írniuk azt. A beírólappal kapcsolatos összes többi vitát a bírónak kell eldöntenie.

9.10.1 .3 A következőkre figyelni kell:
- a lőlap mérete a verseny ideje alatt megváltozott;
- a jelzőkaró elmozdult az eredeti helyzetéből, miután a versenyzők befejezték a lövést a célon.
- a cél meglőhetetlenné (megcélozhatatlanná) válik egyes versenyzők számára, pl. faágak belógása miatt, stb.;
- a céltáblát kizárják az értékelésből az érintett kategória összes résztvevője számára, amennyiben az óvásnak helyt
adnak. Amennyiben ilyen módon egy, vagy több céltáblát a versenyből kizárnak, az eredményeket a megmaradt
táblák pontszámai alapján kell megállapítani.

9.10.1.4 Amennyiben a pálya valamely felszerelési tárgya meghibásodott, egy lőlap elhasználódott vagy más módon
megsérült, a versenyző vagy a csapatkapitány a meghibásodott eszköz cseréje vagy megjavítása érdeklében a
bírókhoz fordulhat.

9.10.2 A verseny lefolyására, vagy egy versenyző viselkedésére vonatkozó kérdéseket a verseny következő fordulójának elkezdése előtt kell a bírókhoz benyújtani.

9.10.2.1 A naponta közétett eredményekkel kapcsolatos kérdéseket késedelem nélkül kell a bírók felé jelezni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a javítások elvégzésére még az eredményhirdetés előtt.

9.11 ÓVÁS

9.11.1 Abban az esetben, ha egy versenyző nem elégedett a bírók döntésével, a 3.13. pont értelmében óvást emelhet a zsűrinél, kivéve a fenti 9.10.1 pont rendelkezéseit. Azon díjak, illetve eredmények, amelyek a vitában érintettek addig nem adhatók ki, amíg a zsűri a kérdéses ügyben nem hozott döntést.